2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról

2011-05-05 10:11

Az Országgyûlés

– a Magyarország határain kívül élõ magyarság szülõföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének elõmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerõsítésének céljából,

– a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élõ magyarokért viselt felelõsségének érvényesítésére a következõ törvényt alkotja:

1. Az Alap célja, kedvezményezettjei

1. § (1) A Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülõföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megõrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erõsítése érdekében támogatások nyújtása.

(2) A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok meg valósítása érdekében tevékenykedõ:

a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkezõ, magát magyarnak valló természetes személy,

b) magyarországi vagy szomszédos államban lévõ önkormányzat,

c) más állam területén mûködõ szervezet, intézmény, továbbá

d) gazdasági tevékenységet üzletszerûen végzõ jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás) ezen belül különösen mikro-, kis-, és középvállalkozás, valamint

e) az egyház, valamint egyház által fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmény.

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. december 23-i ülésnapján fogadta el.

(3) Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott természetes személlyel együtt élõ házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségûnek.

(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettségeivel, illetve a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló kétoldalú szerzõdésekkel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, a szerzõdések kötelezõ erejének és jóhiszemû végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.

(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élõ, magyar állampolgársággal nem rendelkezõ, magyar nemzetiségû személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, nem érintik továbbá a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapján nyújtott támogatásokat.

2. Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai (a teljesíthetõ kiadások köre)

3. § Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következõ célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:

a) magánszemély, egyéni vállalkozó

aa) nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a Szátv. 14. §-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás, ösztöndíj és közösségi sporttevékenység céljára;

ab) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megõrzésével, gyarapításával és megismerhetõvé tételével, a hagyományos magyar kultúrtáj védelmével kapcsolatos célokra;

ac) gazdasági típusú, ezen belül kiemelten turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, környezetvédelmi, energiahatékonysági célokra;

b) közoktatási és felsõoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végzõ intézmény és háttérintézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális, felzárkózást és szociális integrációt elõsegítõ és egészségügyi szervezet (ideértve a Szátv. 18. §-ában meghatározott szervezetet is), valamint önkormányzat

ba) alaptevékenységének (alapításának) megfelelõ közfeladat ellátására;

bb) az Európai Unióhoz történõ csatlakozással kapcsolatos felkészítõ, tájékoztató, ismertetõ, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátására;

c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége

ca) az Európai Unió által is támogatott határmenti program céljára;

cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen utak, hidak építése, kommunális és kommunikációs célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvértelepülési – kiemelten kulturális és sport – kapcsolatok kialakítása, erõsítése, közös környezetvédelmi programok létrehozása, az Unió külsõ határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése céljára;

d) a vállalkozás, ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás

da) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megõrzésével, gyarapításával, megismerhetõvé tételével kapcsolatos célokra;

db) gazdasági típusú, ezen belül kiemelten turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, környezetvédelmi, energiahatékonysági célokra;

dc) tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó) célokra.

3. Az Alap pénzügyi forrásai

4. § (1) Az Alappal – e törvényben foglaltak figyelembevételével – háromtagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelõs miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelõs miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.

(2) Az Alap bevételei:

a) állampolgárságától, illetve lakhelyétõl függetlenül bármely természetes személy, valamint honosságától függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései, adományai,

b) költségvetési támogatások,

c) egyéb bevételek.

(3) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap javára történõ önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról

szóló törvényben a kiemelkedõen közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetõk igénybe.

(4) A meghatározott céllal juttatott, vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Bizottság dönt.

(5) Költségvetési támogatásként

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok elõzõ naptári évi összegével azonos rendszeres támogatás, amely nem lehet kevesebb, mint amennyi az Alap 1 milliárd forint összegre való kiegészítéséhez szükséges,

b) eseti céltámogatás illeti meg az Alapot.

(6) Az Alap mûködtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.

4. Az Alap mûködésének irányítása

5. § (1) Az Alap irányítását ellátó Bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembevételével végzi.

(2) A MÁÉRT mellett mûködõ szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan elvi, szakmai iránymutatást adnak a források elosztására.

6. § (1) A Kollégium az Alap nyilvános pályáztatási feladatainak keretében hatáskörrel rendelkezõ szakmai döntés-elõkészítõ testülete. A Kollégium döntés-elõkészítõ javaslata a Bizottság jóváhagyásával válik érvényessé.

(2) A 9 fõs Kollégium tagjait, valamint a tagok közül a Kollégium elnökét a Bizottság nevezi ki.

(3) A Kollégium a tevékenységét a MÁÉRT elvi iránymutatásai és a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzi. Munkája során a Kollégium nem utasítható a MÁÉRT, illetve az Alap kezelõ szervezete részérõl.

(4) A Kollégium tagjainak megbízatása négy évre szól.

(5) Nem lehet a Kollégium tagja

a) magyarországi, vagy határon túli politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselõje;

b) a MÁÉRT munkájában részt vevõ személy, illetve annak közeli hozzátartozója;

c) az Alap kezelõ szervezetének vezetõje, továbbá az a személy, aki a kezelõ szervezetével munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

d) a Bizottság tagja vagy annak közeli hozzátartozója;

e) az Alapból támogatásban részesülõ természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselõje, vagy annak közeli hozzátartozója.

7. § (1) A Kollégium tagjának megbízatása megszûnik

a) a megbízatás idõtartamának lejártával,

b) ha az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétõl számított 30 napon belül nem szünteti meg,

c) ha megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,

d) a megbízatásról történõ lemondással,

e) halálával,

f) a Kollégium megszûnésével.

(2) A Kollégium elnökének megbízatása megszûnik

a) kollégiumi tagságának megszûnésével,

b) e megbízatásáról történõ lemondásával.

(3) A Kollégium elnöke és tagja megbízatásáról a Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

8. § A Kollégium tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggõ, igazolt költségeik megtérítésére.

9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenõrzésével és nyilvántartásával összefüggõ, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat az Alap kezelõ szervezeteként a magyar állam tulajdonában lévõ Bethlen Gábor Alapkezelõ Nonprofit Zrt. látja el. Az Alap kezelõ szervezete végzi az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek közötti határon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok regisztrációját és nyilvántartását. Az Alap kezelõ szervezete felett a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelõs miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az Alap feladatának teljesítése és céljainak elérése érdekében az Alap kezelõ szervezete az e törvényben meghatározott, támogatott kedvezményezettek körérõl nyilvántartást készít, és azt – a támogatott kedvezményezettek hozzájárulása alapján – a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint kezeli.

(2) Az Alap kezelõ szervezetének vezetõje, illetve a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet

a) politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselõje;

b) a MÁÉRT tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;

c) a Kollégium elnöke, tagja, illetve azok közeli hozzátartozója;

d) a Bizottság tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;

e) az Alapból támogatásban részesülõ természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselõje, vagy annak közeli hozzátartozója.

5. Az Alap mûködése

10. § (1) A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében nyerhetõk el. A Bizottság,

figyelembevéve a MÁÉRT által az Alappal kapcsolatban meghozott elvi iránymutatásokat, a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvény elfogadását követõ két hónapon belül szakmai irányelvek szerint meghatározza a pályázati keretek között nyújtandó összeget. A fennmaradó támogatásrész a Bizottság egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntései alapján nyerhetõ el.

(2) A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon és egy országos napilapban közzé kell tenni.

(3) Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendõ, illetve részben vagy egészben visszatérítendõ formában nyújtható, amirõl a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerû mûködése és nyilvánossága céljából a bevételekrõl, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és egyedi kérelmekrõl, a Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseirõl, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.

(5) A nemzetpolitikáért felelõs miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a Kormányt,

a Kormány május 31-ig beszámol az Országgyûlésnek az Alap elõzõ évi tevékenységérõl és mûködésérõl, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az Alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

11. § (1) A Kollégium ülései nyilvánosak, de a Kollégium zárt ülés tartását is elhatározhatja. A zárt ülésen hozott döntés-elõkészítõ javaslatot is nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az Alap mûködésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Bizottság és a Kollégium Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetõvé kell tenni továbbá az Alap mûködésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelõ szervezetének mûködésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a kezelõ szerven keresztül a Kollégium elnöke gondoskodik.

6. Módosuló rendelkezések

12. § (1) A Szátv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkezõ, magát magyar nemzetiségûnek valló személyre terjed ki.”

(2) A Szátv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatásért felelõs miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat.”

(3) A Szátv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végzõ magyar oktatási intézménytõl a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben]

„a) a szállás- és étkezési költségének megtérítését,” [igényelheti.]

(4) A Szátv. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsõfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az elõírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggõ részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”

(5) A Szátv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintõ társadalmi szervezet közremûködésével az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsõoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.”

(6) A Szátv. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén történõ munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerzõdés az általános szabályoktól eltérõen rendelkezhet.”

(7) A Szátv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy,

a) aki magyar állampolgár, vagy

b) aki tud magyar nyelven, vagy

c) akit a lakóhelye szerinti állam

ca) magát magyar nemzetiségûnek valló személyként tart nyilván, vagy

cb) területén mûködõ, magyar nemzetiségû személyeket tömörítõ szervezet tagként nyilvántart, vagy

cc) területén mûködõ egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségûként tartanak számon.”

(8) A Szátv. 19. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmezõ]

„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elõ;”

(9) A Szátv. 19. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó]

„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elõ;”

(10) A Szátv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmezõnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;

b) az igazolványban feltüntetésre kerülõ személyes adatokat [21. § (3) bekezdés];

c) az eljárásban közremûködõ magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint

d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.”

(11) A Szátv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történõ igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élõ magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettõl.”

(12) A Szátv. 21. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

[Az igazolvány érvényét veszti:]

„c) ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.”

(13) A Szátv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha

a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése során; vagy

b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott; vagy

c) annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy

d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy

e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területérõl kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy

f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy

g) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszûnt vagy attól a személytõl, akire

tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar igazolvány”-át visszavonják; vagy

h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.”

(14) A Szátv. 21. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Az igazolvány tartalmazza a jogosult]

„a) családi és utónevét (nõknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betûs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségû személy esetén magyarul is;”

(15) A Szátv. 21. §-a a következõ (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló jogerõs határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésrõl szóló jogerõs határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejûleg – ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban – az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.”

(16) A Szátv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) Nemzetközi szerzõdés alapján a 10. és 14. § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsõoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.”

(17) A Szátv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) Nemzetközi szerzõdés alapján a 11. és 12. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos állam óvodai, alap-, középvagy felsõfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.”

13. § (1) A Szátv. 21. § (6) bekezdésében az „illetõleg az idegenrendészeti hatóság részére” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv részére” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Szátv.

a) 21. § (7) bekezdés a) pontjában az „arról, hogy a kérelmezõ kiutasításra irányuló eljárás alatt áll-e, továbbá” szövegrész,

b) 21. § (7) bekezdés c) pontjában a „megszerzése” szövegrész.

14. § A szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. §

(7) bekezdése „Szülõföld Alapba” szövegrész helyébe „Bethlen Gábor Alapba” szöveg lép.

7. Záró és átmeneti rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 16. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.

16. § (1) Hatályát veszti a Szülõföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény.

(2) Hatályát veszti a 6. alcím.

(3) Ez a §, valamint a 15. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szövegrész és a 15. §

(2) bekezdése 2011. január 3-án hatályát veszti.

17. § A Bethlen Gábor Alap a Szülõföld Alap általános jogutódja.

18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) az Alap mûködésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendezõ elveit, valamint a támogatási szerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit, a vezetendõ nyilvántartások tartalmát,

b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,

c) az e törvény alapján nyújtott, az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 107. cikke szerint állami támogatásnak minõsülõ támogatások uniós joggal való összeegyeztethetõségét biztosító szabályokat,

d) az Alappal való rendelkezésre, a Kollégium feladataira és mûködésére, az Alap kezelõ szervezetének mûködésére és felügyeletére, valamint az Alapból nyújtott támogatások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,

e) az Alapból az Alap mûködésére fordítható kiadások mértékét rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a nemzetpolitikáért felelõs miniszter, hogy a költségvetési törvény Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében lévõ, a határon túli magyarok programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésû elõirányzatokat az Alap javára átcsoportosítsa.

19. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §

b) pontjában meghatározott személy.

Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke